ReFLEX

Armstrong és Armstrong.

Csak míg az egyik a mennybe szállt, a valóságban és a dicsőség szárnyán egyaránt − most már sajnos a lelke is −, addig a másik a sporterkölcs lehető legalacsonyabb szintjére süllyedt.

Az egyik Armstrong az, aki az USA hadseregében vadászpilótaként harcolt a koreai háborúban, az, aki később berepülőpilótaként számos veszélyes baleseti helyzetet oldott meg, az, aki a Gemini-8 fedélzetén az űrbe jutott, s az, aki Az Apollo-11 legénységének parancsnokaként az első emberként kilépett a Hold felszínére 1969. július 20-án.

A másik Armstrong az, aki kerékpározik; az, akinél 1996-ban áttétes hererákot diagnosztizáltak, ami áttéteket képzett az agyában és a tüdejében, de végül teljesen felépült és kigyógyult a betegségéből; az, aki 1997-ben saját rákellenes szervezetet hozott létre Lance Armstrong Alapítvány néven; az, aki 1999-től 2005-ig Tour de France-győztes, az aki hétszer nyerte meg egymás után a francia körversenyt, az, aki 2009 januárjában ismét nyeregbe ül, és a 2009-es Tour de France-on harmadik lesz − és ő az az Armstrong, aki nem bajnok többé.

Illetve bajnok, a csalók és hazudozók bajnoka. A doppingolás bajnoka.
Armstrong a hűtőjében tárolta az egész csapatnak beszerzett tiltott szereket, társai szeme előtt fecskendezte be ezeket magának, és elintézte azt, aki fel mert szólalni ellene.
Hát igen, Lance Armstronggal kapcsolatban nem jut más az eszünkbe, mint az, hogy sic transit gloria mundi.

A másik, a dicső Neil Armstrong viszont nyugodjon békében!
Requiescat in pace!