Beleolvastam dr. Regős Péter, az MZSVSZ szóvivője Lipták Bélának írt válaszlevelébe.

Egy sort idézek csak belőle: „…én úgy utálom a magyar népet, hogy azt csak egy költő tudná megfelelően szavakba foglalni”.

S miután e „tüneményes” gondolat kipattant a szentem diónyi agyacskájából, gondolom, elkezdett keresgélni a szobája sarkában összedobált szennyes cuccai közt, hátha talál bennük egy koszos költőt, aki a neki megfelelő szavakba önti a idiotizmustól vészesen megfertőződött gondolatait,. De hiába, még a saját szennyesében sem akadt egy, az ő szintjére lerongyolódott bárdra, még zsidó bárdra se. Mit tehetett, maga fogott hozzá összehányni a trágyát, amit nem átall versnek mondani.

Én mások nevében nem szoktam beszélni, de most úgy gondolom, többeknek óhaját is megfogalmazom, amikor arra kérem dr. Regős Pétert, hogy legyen szíves és az elkövetkezendő időkben ne csak a magyar népet utálja, hanem terjessze ki e mérhetetlen utálatát a magyar nyelvre is, és többé egy betűt ne írjon le, egy hangot se ejtsen ki magyarul.

Ha ez neki netán mégis nehezére esne, még az is előfordulhat, hogy lesz önként jelentkező, aki a kezét is meg a száját is lekezeli úgy, hogy soha többé nem lesz gondja a magyar szavak kimondásával és leírásával, Meg valószínű, hogy más nyelvekével se.